Név: HEIMANN Családi Birtok Kft.
Székhely: 1116 Budapest, Barázda utca 40. 3. em. 8.
Postacím: 7101 Szekszárd, Pf.381
Cégjegyzékszám: 01-09-932820
Adószám: 13089159-2-43
Bankszámlaszám: 11746005-20127750
Képviselő: Heimanné Kelemen Ágnes | Email: heimann@heimann.hu | Telefon: +36 20 961 7101
Ügyvezető: ifj. Heimann Zoltán | Email: heimann@heimann.hu | Telefon: +36 20 914 1066
Irodavezető: Vári Marietta | Telefon: +36 30 311 4490
A halványzöld alsó két terasz az, melyeket az öreg tőkékkel ültettek be.
A Szekszárdi Borvidék egyik igazán öreg szőlőültetvényét 2006-ban vásárolta meg Heimann Ágnes és Zoltán. Hamar rájöttek, hogy az alacsony hozamú öreg szőlőtőkék olyan mélységű és hosszúságú bort adnak, amelyre fiatal tőkék nem képesek, ezért úgy döntöttek, hogy felújítják az öreg tőkéket.
A parcella sajnos nagyon rossz állapotban volt: a magas tőkéket vissza kellett metszeni, a Kékfrankos tőkéken hiányzó 30%-ot újra kellett telepíteni, és az elhanyagolt kordonokat újjá kellett építeni. Az öreg tőkék hozamát évről évre külön szüreteljük a fiatal tőkékétől.
Megfigyelések a Szívem Kékfrankos borairól
Szívem parcella a Baranya-völgy dűlőben
Régi, nem klónozott ültetvény 1969-ből
1,3 hektár, 3775 élő tőke (2023-ban)
Délkeleti fekvésű teraszok
200-210 m tengerszint feletti magasságban
Ezeknek az 50+ éves szőlőtőkéknek a genetikai sokszínűsége nagy értéket képvisel számunkra és a jövő generációi számára is. 2023-ban megkezdtük a legjobb Szívem tőkék kiválasztását és további szaporítását egy szelektív folyamat keretében.
Kékfrankos ültetvényeink közül a Bati Kereszt a legvédettebb, északi fekvésű parcella, amelyet két oldalról erdő borít. Az érés és a szüret 2-3 héttel később történik, mint a többi dűlőnél. A hosszabb tenyészidőszak lágyabb szerkezetet ad, finom, virágos aromákkal.
A Bati Kereszt neve egy közeli feszületre utal, amelyet magyarul „kereszt“ hívunk,
Bati Kereszt dűlő
A4-1 klón, ültetve 2002-ben
0,94 ha, 4300 élő tőke (2023-ban)
Északi fekvésű, védett lejtő
275-278 m tengerszint feletti magasságban
A Bati Keresztnél végzett ásatások során egyedülálló, rétegzett talajra bukkantunk, ahol a lösz alapzat felett egy 20-30 cm vastag vörös agyagréteg található. Ez az agyagréteg úgy tűnik, stresszhatást gyakorol a szőlőtőkék gyökereire, ami fokozott antociántermeléshez vezet (a gyökérvégek rózsaszínes elszíneződése).
A Baranya-völgy közepén termő Kékfrankos kifejezetten élvezi a szekszárdi napsütést. A délkeleti fekvésű völgy a Nagy Alföld felé nyílik. A forró nyári napokon érezhető, ahogy a meleg beáramlik az Alföld felől a völgybe.
Megfigyelések a Baranya Kékfrankos borairól:
Baranya-völgy dűlő
2 teraszos parcella
A4-1 klón, ültetve 2010-ben
0,78 ha, 3965 élő tőke (2023-ban)
Délkeleti fekvésű teraszok
200-210 m tengerszint feletti magasságban6 teraszos parcella
A4-1 klón, ültetve 2013-ban
1,44 ha, 6889 élő tőke (2023-ban)
Délkeleti fekvésű teraszok
200-210 m tengerszint feletti magasságban
A Baranya-völgy talajában nem találhatóak rétegződések, csupán tiszta lösz apró mészszemcsékkel. Míg a völgy alján található parcellákon látható egy humuszréteg a felszínen, addig a felső parcellákra nem ez jellemző. A több humusz és a nagyobb mikrobiális aktivitás kialakulása folyamatban van.
Ha egy olyan vörös szőlőfajtát keresünk, amely képviseli a közép-európai terroirok sokféleségét, a Kékfrankos a legkézenfekvőbb választás. Egyenes hajtásaival, ízletes bogyóival és mérsékelt hozamával nagyon megbízható szőlőfajta lehet, amely jól tükrözi a termesztési helyének éghajlati és talajviszonyait.
Néhány megfigyelés a Kékfrankosról
Hisszük, hogy boraink érdemesek a nagyobb kontextusban való értelmezésre: szomszédos országok vezető Kékfrankos termelőivel egyetemben.
A kadarka szőlőfajtát ízletes és lédús bogyókkal áldotta meg a Jóisten. Célunk, hogy megőrizzük ezt a dzsúzosságot és palackba zárjuk ezt az igazán élénk fajtajelleget.
A kadarka egy kényes fajta: esős időben hajlamos a Botrytisre, nagy melegben pedig a bogyók korai töppedése jelent kihívást. A szüret időpontjának gondos megválasztása az alapja a későbbi bor stílusában.
2005 óta dolgozunk az új, magasabb értékű kadarka klónok válogatásán és szaporításán. A szőlőben végzett gondos megfigyelések és a mikrovinifikáció után a hét legjobb klónt szaporítottuk tovább. Az utóbbi években az új klónok egyenletesebb érésükkel és gazdagabb ízvilágukkal bizonyítottak, miközben megőrizték a kadarka könnyed eleganciáját. A kadarka genetikai állományának bővítésével látjuk biztosítottnak ennek a – többnyire elfeledett – szőlőfajtának a jövőjét.
